Gyüre Béla emlékére

Tisztelt Gyászoló Család, Kedves Búcsúzó Kollégák, Tanítványok, Barátok!

Talán most sem tudjuk elhinni, hogy nincs többé.

Szívünkben fájdalommal tisztelgünk egy olyan ember előtt, aki a fiatalok nevelését-oktatását küldetésének tartotta.

1964-től, 43 éven át dolgozott a Bessenyei György Gimnáziumban. 43 év hosszú idő – generációkat oktatott. Átélt számtalan oktatásügyi reformot, a rendszerváltást, az iskola felújítást, pálya- és tornaterem építést.

Szervezőkészsége hamar megmutatkozott, számos sportverseny és iskolai program aktív szervezőjévé vált.

Többször vállalt osztályfőnöki feladatokat, lelkesen irányította testnevelés tagozatos osztályát.

A tanórákon kívül főleg labdajátékokkal foglalkozott, de örök szerelme a kézilabda volt. Hosszú időn át edzette a gimnázium leány és fiú csapatait. 1986-ban a lány csapattal a diákolimpián országos 4. helyet ért el.

Munkája elismeréseként 1987-ben Kiváló Pedagógus kitüntetést kapott.

Nyugdíjba vonulásáig hosszú időn át vezette a testnevelés munkaközösséget. A tantestület megbecsült és elismert tagja volt.

Tanítványai közül sokan lettünk testnevelők – nem véletlenül. Magas szintű szakmai munkájával felkészített minket a főiskolára, egyetemre. Bátorításának hála elhittük, hogy elérhetjük céljainkat, és le tudjuk győzni az előttünk álló akadályokat.

Edzői munkája az akkori Kisvárdai Sportegyesületben teljesedett ki, ahol a többnyire diákokból álló női csapatot az NB-II-ig vezette. Mondhatjuk, hogy a város kézilabda sikereinek egyik megalapozója volt. Edzőként megtanította, hogy a győzelemért meg kell dolgozni, de a vereséget is el kell tudni viselni.

Számtalan szép emléket őrzünk mi, játékosai. Kezdetben a szabadtéri edzések, versenyek, majd a Béla napon megnyert városi rangadó, amelyet névnapi ajándéknak szántunk. Sok utazás, bajnoki fordulók, balatoni edzőtáborok. Béla bácsi éveken át az életünk része volt. Kellő pedagógiai érzékkel és nem kis türelemmel fogta össze csapatát. Őhozzá bármilyen problémánkkal fordulhattunk, legyen szó iskoláról, családról, szívről.

Tapasztalt kollégaként sokat segített a pályakezdőknek a szakma elsajátításában. Optimista szemlélete, derűt árasztó természete mély nyomot hagyott bennünk. Számos mondását emlegetjük a mai napig. Vidám és tanulságos történetei megunhatatlanok voltak. Tanácsaival segítette a kollégáit, mindig számíthattunk rá.

Sajnáljuk, hogy a betegséggel szembeni utolsó meccsét elveszítette. Biztos vagyok benne, hogy nagyon küzdött, hiszen minket is arra tanított. Immár a pálya széléről, de oly sokan szurkoltunk érte.

Kedves Béla Bácsi!

A Bessenyei György Gimnázium kollektívája, volt és jelenlegi tanulói, sportolói most búcsúznak tőled.

Köszönjük, hogy közénk tartoztál, köszönjük a rengeteg élményt, mindazt, amit az iskolánk érdekében tettél. Emléked szívünkben örökké élni fog.

Nyugodj békében!

Lipéczné Szabó Erika
munkaközösségvezető