Jelenlegi hely

Az alapítás gondolatától napjainkig...

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változatKüldés e-mailbenKüldés e-mailben

A főépület A XIX. század utolsó évtizedeiben, a dualista Magyarország gazdasági fellendülése idején a közoktatásügy területén is nagy változások következtek. Az Eötvös József nevével fémjelzett Népoktatási Törvény életbe léptetése után (1868) született néhány elképzelés a középiskolák továbbfejlesztése, modernizálása érdekében is. Az 1883. évi XXX. tc. első ízben szabályozta törvényesen a középiskolák szervezetét. Kétféle középiskolát ismert el, mindkettő 8 osztályos és érettségivel zárul. Ezek: a gimnázium és a reáliskola.

Kisvárda a kiegyezés utáni gazdasági fellendülés időszakában Felső-Szabolcs kereskedelmi, gazdasági központja volt. A városiasodás jele, hogy az 1890-es évektől kezdődően a nagyközség képviselőtestülete több ízben próbálkozott a tanügyi hatóságnál, hogy Észak-Szabolcs e forgalmas és központi helyén gimnáziumot létesítsenek. Hosszú és kitartó harc eredményeként 1910. augusztus 3-án 77.170 szám alatt kelt rendeletében a Vallás és Közoktatásügyi Miniszter értesítette Kisvárda képviselőtestületét, hogy elvben elhatározta, hogy Kisvárdán főgimnáziumot létesít, de a községnek anyagi áldozatot kell vállalnia.

1911. szeptember 15-én végre megnyílt Kisvárdán az Állami Főgimnázium I. és V. osztálya, majd felmenő rendszerrel az 1914/15. tanévre benépesült. Kezdetben ideiglenes épületben nyert elhelyezést az intézet, az új épület ügye sajnos lassan haladt. A tervezés feladatát Wälder Gyula műépítész kapta meg a Vallás és Közoktatásügyi Minisztériumtól. Az 1913 májusában tartott helyszíni szemlén még abban reménykedtek, hogy 1914 őszén már az új épületben kezdhetik a tanítást. A szatmári Révi és Gál cég kivitelezésében az első munkálatok megtörténtek, de 1914 őszén teljesen leállt a munka, mert a történelem közbeszólt...

A tanításhoz újabb szükségépületet szemeltek ki, az új, külsejében monumentális, belső elrendezésében a legmodernebb követelményeknek megfelelő iskolaépület pedig befejezetlen, évekig ijesztően szomorú jelképe a háborús éveknek. 1921. november végén került sor az új épületbe való költözésre. Ez is kényszerű megoldás volt. A gimnázium mai épülete csak 1929 őszén készült el teljesen.

1915-ben volt az első érettségi, az 1914/15. tanévben már teljesen 8 osztályos a gimnázium. Az első év tantárgyfelosztása szerint Dr. Mayer György igazgatón kívül négy fiatal, kezdő (un. helyettes) tanár látta el a párhuzamosított két első és egy ötödik osztályban a tanítási órákat. Valamennyien szaktárgyaikon kívül egyéb tárgyakat is tanítottak, rendkívüli tárgyként műéneket, egyházi éneket, francia nyelvet, gyorsírást és tornajátékot. Vonószenekart, színjátszó kört, önképzőkört szerveztek és már az első években a nagyközség kulturális életét színessé tették. Három hitoktatót alkalmaztak. A római és görög katolikusok közösen tanultak vallástant. A reformátusok az izraelita vallásúak és a katolikusok aránya kiegyenlítettnek mondható. Az első év adatai szerint: 43 fő katolikus, 41 fő református, 36 fő izraelita. Az első tanév végén elismeréssel nyilatkozott a lelkiismeretes, buzgó, jól együttműködő fiatal tanárok munkájáról dr. Mayer György igazgató.

Az intézet 1922/23. iskolai évtől kezdődően felvette Bessenyei György nevét. Az 1933-as iskolai értesítő így ír erről: „Az 1922/23. tanévtől kezdődően viseli iskolánk Bessenyei György nevét, azét a férfiúét, aki a magyar művelődéstörténet egyik legnevezetesebb irányítója volt, aki a nemzeti önérzet és önbizalom harcában az ernyedés és fásultság ellen oly sokat küzdött. Bessenyei arra tanít: Merjünk, akarjunk tisztán, világosan látni, becsüljük meg kultúránk erejét és értékét. Legyen minden magyar részese a kultúra nemzetfenntartó kincseinek. Tanuljuk meghozni érte a szükséges áldozatot.”

A gimnázium természetesen fiúk számára alakult. Leányok az 1920-as Rendtartás szerint csak magántanulóként tanulhattak, de csak meghatározott (egytized) arányban. Az évi tandíj 100 pengő volt. 1924. XI. törvénycikk alapján az 1925/26. tanévtől reálgimnáziumként működik az intézmény. Óratervében három nyelvet tanulnak kötelező jelleggel. Heti 4-5-6 órában a latint, a németet 2-3 órában és angol, francia vagy olasz nyelvet választhatóan csak a felső 4 osztályban heti 4-5 órában. A rendkívüli tárgyak tanulásáért külön tandíjat kellett fizetni. Számuk megnőtt az évek során. Az iskolai tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó tárgyakért (gyorsírás, német társalgás, rajz- és festés, fizikai gyakorlat) jóval kevesebbet fizetett a szülő, mint például a vívásért, vagy a zene tanulásáért.

Az 1935/36. tanévtől az oktatás egységesítése következtében az intézmény gimnázium lett, neve Kisvárdai Állami Bessenyei György Gimnázium, és már működik az internátus is. A II. világháború látszólag megkímélte az intézetet, mert sem bombát, sem lövedéket nem kapott. Azonban a háború alatt az épületet huzamosan használó és az udvaron állomásozó német katonai szeroszlop, valamint a honvéd tábori kórház komoly károkat okozott. Szükség volt a szülők, tanárok, diákok összefogására, megfeszített munkájára, hogy a tanítást megkezdhessék.

Az 1945 utáni első időszakra az útkeresés, majd a balratolódás a jellemző. Az 1947/48-ban megalakuló Diákszövetség Hollós István vezetésével mozgósította a fiatalokat. Társadalmi munkát végeztek, építőtáborokban dolgoztak, s mindennapok politikai kérdéseiről vitatkoztak. Az 1949-es választások előtt komoly agitációs munkát fejtettek ki a környék falvaiban.

Az intézmény szervezeti életében jelentős változás következett be. A koalíciós időszak elején megszületett iskolarendszerünk gyökeres reformja: az 1945-ben életrehívott egységes 8 osztályos általános és ingyenes iskola. Az átalakulás átmeneti létszámcsökkenést hozott. A kormányzat 1945. november 21-én életre hívta a dolgozók iskoláját. Kisvárdán, a Dolgozók Gimnáziumának és Polgári Iskolájának megnyitására 1946. március 1-én került sor, a tanév szeptemberig tartott, s a továbbiak során is 6 hónapos volt egy tanév.

1951-től a gimnáziumok mellett megjelennek a technikumok a továbbtanulási lehetőségek választékának bővítésére. A Bessenyei György Gimnáziumban is közös épületben közös igazgatósággal kialakították a gépipari technikumot. A gimnázium igazgatója Takács János, a technikumé Majoros István mérnök volt. 1955-ben a technikum megszűnt, ugyanis nem volt kellő érdeklődés iránta. 1957 szeptemberétől 1978 szeptemberéig az igazgatói teendőket Csucska Jenő látta el igen nagy hozzáértéssel. Mind az oktatás-nevelés területén, mint az intézmény szervezeti változásaiban és tárgyi feltételeinek alakulásában sokat fejlődött a gimnázium vezetése alatt. 1960-ban diákotthont alakított ki a főépületben, amely már a következő tanévben elnyerte a kollégiumi címet. 1965-ben az intézmény közgazdasági jellegű szakközépiskolai osztályokkal bővült: a számvitel-gazdálkodási és igazgatási-ügyviteli ágazaton tanulhattak a fiatalok. Jó választásnak bizonyult a profilváltás. Az itt tanulók szakmai ismeretei megalapozottak voltak. Vidékünkön hiány is volt közgazdasági szemléletű fiatalokban. Így könnyen elhelyezkedhettek a tanulók, vagy tovább is tanulhattak.

1965-ben kísérleti jelleggel egy matematika tagozatos, majd 1968-ban matematika-fizika tagozatos osztály indult. Ezekben az osztályokban a tagozat jellegének megfelelően magasabb óraszámban tanulták az egyes tárgyakat, s általában jobb eredményt is értek el. A testnevelés tagozat 1971-től működik az iskolában. Kialakulásához azok a sporteredmények adtak alapot, amelyek az 1960-as években születtek, valamint a háború előtti sporthagyományok. 1972-74 között épült a díszterem fölé a klub-terem dr. Silip Sándor tervei alapján, a Kisvárdai Építőipari KTSZ kivitelezésében. A tanulóifjúság hamar birtokba vette és megszerette az új létesítményt. Kiállítások, rendezvények, előadások állandó színtere lett a klub. 1972-ben bővült a kollégium a Bessenyei utcai családi házzal /C. épület/.

1977-ben központi fűtést kap az iskola az olajkályhák és cserépkályhák helyett. 1978-ban megtörtént a profiltisztítás, a szakközépiskolai osztályok átkerültek a Császy Lászlóról elnevezett középiskolába, amely viszont gimnáziumi osztályait szüntette meg. Matematika, fizika és nyelvi tagozat működik 1978-82 között. Ez az átszervezés egybeesett Csucska Jenő nyugdíjba vonulásával, utána Sárosy Zoltán vette át az igazgatást. Közben újabb reformra került sor, a tagozatok helyett a fakultációs órák keretében lehetett a továbbtanulásra, illetve a munkába lépésre elkészíteni a tanulókat 1981-től. A Bessenyei Gimnázium szerencsés volt, nagy tanulói létszáma révén több csoportot indíthatott, valóban volt elméleti és gyakorlati jellegű választási lehetősége a tanulóknak. A tantárgyi fakultációkon kívül gépírás, könyvtárkezelői ismeretek, népművelés, bevezetés a filozófiába, államigazgatási ismeretek, testnevelés és sportszervező ismereteket tanuló csoportok indultak.

Az iskola életében 1986 jelentős változást hozott. Az 1980-as években előtérbe került a nyelvoktatás. Így indulhatott ismét nyelvtagozat a Bessenyei György Gimnáziumban. Egy osztályban vezethették be az intenzívebb nyelvtanulást. Ez az osztály francia és orosz tagozatra oszlott. Később angol, német tagozat is indult. A különböző területeken tehetséges diákok a 90-es években már a legkülönfélébb speciális osztályokat választhatták: ének, rajz, matematika.

A város talán legszebb épületét, parkját magáénak mondható intézmény a 70-es évek végén ismét gazdagodik. A Városi Tanács 695 négyzetméter területet ad a meglévő sportpálya bővítéséhez, térítésmentesen. 1976-79 között készült el a sportudvar és lelátó kerítéssel együtt. A terveket a Kertészeti Egyetem két végzős hallgatója, Havassy Gabriella és Takó Ildikó Perjés András tanár irányításával készítették. A város üzemeinek, a tanároknak és a diákoknak évekig tartó társadalmi munkáját siker koronázta, amikor 1980-ban Nagy Tamás a Testnevelési Sportbizottság elnökhelyettese átadta a pályát. A tanulók munkáját a nyugdíjas Kovács László és Oláh Tibor tanár irányította.

A demográfiai hullám következtében megnőtt a tanulói létszám. Elhelyezésük csak a III. emeleti kollégium és az I. emeleti lakások felszámolásával történhetett meg. Így sikerült az eredetileg 12 osztályra méretezett épületben 28 osztályt elhelyezni. A fiúkollégium /D épület/ a Mártírok útjára került. 1986-ban kapta meg az iskola a szomszédságában lévő Járási Hivatalt és a KÖJÁL épületét, és kollégiumot alakítottak ki benne. /A. és B épület/ Az 1980-as év másik nagy eseménye az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan Kisvárdán, a gimnáziumban tett látogatása. A világhíresség a Bessenyei György Gimnáziumból indult. Közbenjárására kapott az iskola a Művelődési Minisztériumtól anyagi támogatást Bessenyei György szobrának elkészítésére és elhelyezésére az iskola parkjában. A felvilágosodás nagy költőjének emlékét és szellemét nemcsak a szobor őrzi. Az iskola tanárai és diákjai ápolják névadójuk emlékét, kiállításokkal, vetélkedőkkel, műveinek színpadra állításával, kirándulásokkal.

Kisvárda Város Önkormányzati Képviselőtestülete -Sárosy Zoltán nyugdíjba vonulásával egyidőben- 1993-ban Bíró Gábor-t bízta meg az igazgatói teendők ellátásával. Az intézmény fejlődése az alapfeltételek, a képzési szerkezet, a szakmai munka sőt a hagyományok tekintetében is folyamatos.

1996-ban új tornacsarnokkal, nagyobb könyvtárral gazdagodik az intézmény, később a labdarúgó pálya is felújításra kerül. Az 2005-2006-ig tartó időszakban egy címzett állami támogatás és városi sajáterő révén csaknem egy milliárdos fejlesztés indul. A főépület teljes rekonstrukciója mellett egy új kollégiumi szárny és modern konyha is épül. Bővül a tornacsarnok és az étkező is.

Új pedagógiai program és helyi tanterv készül, mely alapján a képzési szerkezet még inkább megfelel az igényeknek. A humán, természettudományos és számítástechnika képzések beindítása mellett a gimnázium 2001-ben felkérést kap az országos Arany János Tehetséggondozó Program végrehajtására. A 2005. esztendő fontos eredménye, hogy a GE Fundation 100.000$-os támogatásával újabb tehetséggondozó képzés indul el. Az Opening Doors Programba bekerülő tehetséges tanulók nemzetközi üzleti célú angol nyelvi ismereteket és az üzleti életben nélkülözhetetlen kompetenciákat sajátítanak el. Az idegen nyelvi oktatás tovább színesedik az előkészítő évvel induló ötévfolyamos angol és német nyelvi képzéssel.

A szakmai munka javítását a színvonalas minőségirányítási program mellett az is segíti, hogy az intézmény a Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Közoktatási Közalapítvány bázisiskolájaként számos továbbképzés, konferencia és megyei szintű verseny szervezését bonyolítja le az elmúlt 5-6 év alatt, amivel régiós szerepe, szakmai súlya tovább erősödik.

A korábban részben önálló Felnőttoktatási Intézmény teljesen beintegrálódik a gimnázium szervezetébe és annak tagozataként működik tovább. A számítástechnikai szoftverüzemeltető mellett logisztikai ügyintéző képzés is indul. Egy miniszteri rendelet következményeként az intézmény új neve: Bessenyei György Gimnázium és Kollégium.

A hagyományápolási tevékenység elsősorban az alapítás 85. évfordulója alkalmából megrendezésre kerülő események révén tovább színesedik. Elindul a Bessenyei Akadémia és Galéria, elkészül Nagy Lajos szobrászművész alkotása a Bessenyei Emlékplakett, melyet évről-évre az arra érdemes tanulók és tanárok kaphatják. 1996-ban említésre méltó esemény a nagyszabású Republic koncert az iskola sportpályáján, melyet az iskola két volt tanulója Bódi László (Cipő) és Nagy László az együttes tagjai fémjeleznek.

A 95 éves évforduló alkalmából elkészül a Bessenyei-fal, mely a névadó szellemiségét és az iskolaalapítás körülményeit helyezi a középpontba, majd ebből kiindulva mutatja be egészen a napjaink sikereihez vezető utat.  A 100 éves évforduló nagyszabású eseményei méltó módon bizonyítják valamennyi résztvevő és a külvilág számára is a centenáriumát ünneplő iskola közösségteremető, közösségformáló erejét. Az öregdiáktalálkozó, Republic-koncert és egyéb találkozók mellett az intézmény az 50 éves évforduló hagyományát folytatva ismét emléktáblával gazdagodik, de emlékérem és jubileumi emlékkönyv kiadására is futja a szervezők erejéből. Fontos és megható aktus volt a gimnázium parkjában a volt tanárok és tanítványok emlékére felállított emlékoszlop avatása.

Az intézmény térségi súlya, a lehetőségek szélesítése tovább erősödik. 2012-ben Akkreditált Kiváló Tehetségpont, egy évvel később már a DExam nyelvvizsgahely és ECDL vizsgaközpont is elkezdi működését. Egy uniós pályázat révén elkezdődnek a Dr.Béres József Laboratórium kivitelezési munkái, mely a gimnáziumi tanulókon kívül tizenkét általános iskola számára is biztosítja a természettudományos műveltség emelését, az ilyen irányú kompetenciák fejlesztését.

A nappali tagozaton jelenleg 81 nevelő, 33 technikai dolgozó, a 30 osztályban 1000 tanuló végzi munkáját. A felnőttoktatást 160 hallgató veszi igénybe, a kollégisták száma 224 fő.

Kategóriák: 

Theme by Danetsoft and Danang Probo Sayekti inspired by Maksimer