Bessenyei Emléknap

2011. február 22-én - a névadó halálának 200., és az iskola alapításának 100. évfordulója tiszteletére - Bessenyei Emléknapot tartott a Bessenyei György Gimnázium és Kollégium közössége. A rendezvényen megjelent egykori és jelenlegi pedagógusokat, diákokat, a városi intézmények képviselőit Bíró Gábor igazgató köszöntötte. Külön üdvözölte Sárosy Zoltán volt igazgatót, Leleszi Tibor polgármestert, Zámbó István alpolgármestert és Lábiscsák János önkormányzati képviselőt, kulturális tanácsnokot.

Az ünnepi műsorban először az iskola kórusa lépett fel Oláh Enikő tanárnő vezetésével, majd Dr. Nagy Éva főiskolai docens - a gimnázium egykori diákja, majd tanára - tartott előadást Bessenyei György életéről és irodalmi munkásságáról. Az előadó külön kiemelte a Bessenyei-hagyaték ápolásának fontosságát, amiben jelentős szerepet játszanak a nevét viselő intézmények, egyesületek, köztük a nyíregyházi Bessenyei Társaság: - Üdvözletét hozom a Bessenyei Társaságnak is, mindenekelőtt Bánszki István Elnök Úrnak, aki sokszor megidézhette képzeletünkben a bölcs filozófus író-költő alakját. Az utóbbi fél évszázadban ugyanis – ennyi energiával és ennyi szeretettel – senki nem kutatta, ápolta Bessenyei szellemét megyénkben, mint ő. A legméltóbb szónok ő lehetne akkor, amikor az intézmény névadójára, Bessenyei Györgyre emlékezünk, halálának kétszázadik évfordulóján. 100 év, 200 év: szép kerek évfordulók, több emberöltő... - mondta Dr. Nagy Éva.

Bessenyei György példaképül állítható az iskola közössége elé ma is:  ...Igen, a tudást valóban nagyra értékelte. De az elme kiművelése mellett a nevelés legfontosabb feladatának még az erkölcs formálását tartotta. Okosság és erkölcs egyensúlyban tartása! Mert csak az igaz erkölcsre épülő tudás képes a köz szolgálatára és önmaga kiteljesítésére - folytatta az előadó.
A felvilágosodás korában leírt gondolatok nagy része ma is megállja a helyét: - Van mit tanulnunk tőle, mert bizonyos területeken mintha újra és újra megrekednénk. Akár mi is mondhatnánk a magunk huszonegyedik századi nyelvén, amit Bessenyei kétszáz évvel ezelőtt vetett papírra a korabeli állapotokra reflektálva:

„Nem az hát első kötelesség, tudomány egy hazában, hogy tudjam játszani a pernek ugrásait, arról kell elmélkedni, mi módon légyen egy nemzet bölcs és gazdag. Van-é nagy tudományokra útja? Virágzik-é benne minden kézi mesterség és talált-é olyan réseket, melyeken terméseit, kelleti felett való vagyonait a szomszéd nemzeteknél eladván, kincsét kebelében szaporíthassa?”
A Tudós Magyar Társaságról kifejtett gondolataiban pedig a következőket írta:
„Második tetemes haszna ennek a Társaságnak a királyra és az országra nézve ez volna: hogy minden ember igyekezvén a kibocsátandó magyar munkákban a maga elmebéli tehetségeit nyilvánvalóbbakká tenni, (s) … a haza előtt ismeretessé lenne, kinek miben vagyon legtöbb ereje; és így mindenféle hivatalokra ki lehetne a legalkalmatosabb személyeket mindenkor választani. Ez volna az igaz és helyes személyválogatás, amely sok haszontalan kenyérevőitől megmentené a hazát, vagy inkább azokat is, akik eddig nem egész haszonnal munkálódták a közjót, kénszerítené, hogy magatokat arra alkalmatosabbakká tegyék.” - idézte Bessenyei György gondolatait a tanárnő.

...Tiszabercel, 1747 és Bakonszeg, 1811. február 24. – 64 év. Sok nemes gondolat és cselekedet. Magyarság és európaiság, műveltség és igaz erkölcs, szeretet és tolerancia. Bessenyei György. Létének feladatáról, értelméről így vall élete végén:
„Ha pedig … írásommal a közboldogság templomának oszlopa alá egy követ letehetnek, abból származott vigasztalásom a halálnak örök álmai közt is hevülésbe hozza hideg hamvaimat” (A természet világa)" - zárta előadását Dr. Nagy Éva, majd sok sikert, és újabb sikeres 100 esztendőt kívánt az iskolának és Bíró Gábor igazgatónak.

Bessenyei munkássága után az iskola hagyományairól Bíró Gábor igazgató tartott előadást, melyben felelevenítette a kezdetektől kezdve a Bessenyei Györgyhöz fűződő kapcsolatot. Bemutatta, hogy az idők során milyen hagyományokat teremtett a közösség, ezek hogyan épültek be az iskola mindennapjaiba. Az előadás közben a centenáriumi év programjáról is beszélt Bíró Gábor, kérte a jelenlévőket és az egykori diákokat, pedagógusokat, hogy emlékeikkel, fotóikkal, írásaikkal járuljanak hozzá a 100 éves jubileum méltó megünnepléséhez.

Az ünnepség következő részében az irodalmi színpad tagjai emlékeztek Bessenyei Györgyre. A zene és az irodalom eszközeivel elevenítették fel a testőr író korát és műveit, nagyszerűen visszaadva írásai hangulatát és szellemiségét. Ezt követően az iskola és az intézmények képviselői koszorút helyeztek el  Bessenyei György szobránál. Befejezésként a vendégek megtekintették az öt évvel ezelőtt elkészített Bessenyei Emlékfalat.