Épületünk története (ha tetszik a Besi szavazz rá)

Szavazás: https://www.facebook.com/DreamValogatas/?sk=app_483935978304883

Az intézmény, mint állami főgimnázium 1911. szeptemberében nyílt meg az első és ötödik osztállyal. Épülete nem lévén, a község tulajdonát képező Kossuth szállóban nyert elhelyezést a Flórián-téren.

A jelenlegi épület megtervezésére Wälder Gyula (1884-1944) műegyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja kapott megbízást, aki pályafutása alatt sok köz- és magánépületet épített Szombathelyen, Egerben, Gyöngyösön, Balassagyarmaton és Miskolcon.

A munkálatok 1914 tavaszán a szatmári Révai és Gál cég kivitelezésében ugyan megkezdődtek, de az augusztus hó elején elrendelt mozgósítás megakasztotta az építkezést. Csak nagy nehézségek között sikerült az épületet tető alá vinni, s az időjárás ellen biztosítani. Ősszel már teljesen megszűnt a munka s az építkezés félbemaradt.

A háború okozta nehézségek, a sűrű tanárváltozás, a sok szünet, a bizonytalan helyzet rengeteg kárt okozott. A község és az intézet vezetősége mindent elkövetett, hogy a félbemaradt építkezés újból meginduljon, de a befejezetlen iskolaépület mégis évekig ijesztően szomorú jelképévé vált a háborús éveknek.

1921. november végén végre az új helyre költözött az iskola, miután a község anyagi áldozata révén az épület némileg használhatóvá vált. Ugyan az emeletek között létrákon lehetett közlekedni, de mégis rendben folyt az oktatás.

Csak 1929 szeptemberére sikerült teljesen befejezni az építést. A monumentális, küllemében igen tetszetős, belső elrendezésében a legmodernebb követelményeknek megfelelő négyszintes épületnek pontosan 365 ablakot álmodott meg a tervező. Díszterme ma is a város büszkesége, sok ünnepség, esemény helyszíne.

Annak ellenére, hogy számos jel szerint az akkori építők kiváló munkát végeztek, a XXI. század elejére az épület teljes rekonstrukcióra szorult. Nehéz elhinni, hogy az eredeti ablakok és csatornahálózat mellett nem olyan régen egy-egy szakaszon még az eredeti villamoshálózattal a falban működött az intézmény.

A város és a patinás intézmény vezetőinek régi álma vált valóra, amikor a négy évig tartó szívós pályázat eredményeként csaknem egy milliárdos címzett támogatást kapott az iskola. A két évig tartó beruházás részeként az épület teljes mértékben megújult, és korszerűsödött az ezer főt meghaladó tanulóifjúság és a dolgozók nagy-nagy örömére. A 95. születésnapját ünneplő Bessenyei György Gimnázium és Kollégium új kollégiumi szárnnyal, konyhával, nagyobb alapterületű tornacsarnokkal is gazdagodott a beruházás során.

Wälder Gyula (Szombathely, 1884. febr. 25. – Bp., 1944. jún. 10.): építész, műegyetemi tanár, az MTA l. tagja (1935). A bp.-i műegy. elvégzése után egy évet Olaszo.-ban töltött, majd hazatérése után a Főv. Közmunkák Tanácsánál előadó és műegy.-i adjunktus lett. 1928-ban kinevezték az ókori építészeti tanszék tanárává. A historizáló stílustörekvések híveként sajátos neobarokk épületek egész sorát hozta létre (BESZKÁRT Akácfa utcai székháza, ciszterci templom és gimn. Bp.-en, posta, múz. Balassagyarmaton; iskolák Kisvárdán, Szegeden, zeneisk. Miskolcon stb.). Egerben kifejtett munkásságával (pénzügyigazgatóság, posta, polgári iskola, Korona Szálló építése, Líceum és a minorita templom restaurálása stb.) elősegítette, hogy a város megőrizze barokk jellegét. Nagyméretű klinkerépületei a bp.-i Madách téren már modern törekvések hordozói. Több műemléket restaurált (debreceni Szt. Anna-, gyöngyösi Szt. Bertalan-templom). Több díjat is nyert. – Irod. Ybl Ervin: W. Gy. újabb épületei (Magy. Építőművészet, 1937); Bardon Alfréd:W. Gy. (Szépművészet, 1944); Radnai Lóránt: W. Gy. (Magy. Mérnök- és Építész Egyl. Közl. 1944.)