Besi túra - besis szemmel...

Lelkes kilencedikesek gyülekeznek a Bessenyei épülete körül. Úgy indultak el otthonról, mintha iskolába jöttek volna: csak most a könyvek helyét az útravaló elemózsia váltotta fel a hátizsákokban...

Immár hagyomány, hogy a Bessenyei ad egy napot a kilencedikeseknek, hogy bejárhassák és megismerhessék névadójuk életének fontos állomásait és lehetőséget teremt a túrán résztvevőknek, hogy ismerkedjenek és valamilyen szinten összerázódjanak.
Szintén hagyomány, hogy a kilencedikesek megkoszorúzzák a gimnázium parkjában lévő Bessenyei szobrot, így tisztelegve iskolájuk névadója előtt: így volt ez idén is.

Ezután minden osztály elindult a túra első állomására saját osztálybuszán.
Precíz szervezőmunka eredményeképp minden osztály saját busszal járhatta végig a Besi túra állomásait. A hét busz először Tiszabercelen állt meg: itt Bessenyei szülőházát elmondások szerint az exhumált felvilágosodás-kori költő nyugszik- Bessenyei emlékművet koszorúzták meg az első évesek.

A nap fénypontja - és személyes kedvenc programom - a debreceni egyetemi centrumba tett látogatásunk volt. Nem hazudok, ha nagyon tömören csak annyit mondok: mindenkinek tátva maradt a szája. Csak bámultunk és ámultunk: elbűvölő volt az ódon épület a sok rohanó egyetemistával. Sokan fogadalmat tettünk: itt folytatjuk! Az egyetem bejárására adott szabad óránk hamarosan véget ért: felejthetetlen élményekkel indultunk haza.
Bessenyei életének utolsó állomása Bakonszeg volt - csak úgy, mint a gólyacsapat kirándulásának. Itt élt remeteként, a világtól elszigetelten Szabolcs daliája.

A hazaút felszabadult, bár kicsit fáradt hangulatban telt. Az együtt töltött nap meghozta a várt eredményt: a reggel még egymástól esetleg idegenkedő „gólyák" a hazaérkezéskor már barátokként búcsúztak el egymástól.

A Besi túra tulajdonképpen előfutára volt a Gólyaavató programsorozatnak: másnap már hivatalosan is gólyaként tűrtük a rúzsfirkákat a felsőbb évfolyamosoktól. Összességében: szórakoztunk, ismerkedtünk, alakultunk mint osztályközösség. Ehhez kötném üzenetemet a nyolcadikosoknak - a leendő besis kilencedikeseknek-: ne hagyjátok ki!
Meglátjátok, hogy igazam volt...

Vajas Anna
9.c