Tartalomjegyzék

1.1 Bevezetés

1.2 A házirend hatóköre, érvényessége

1.3 A házirend hatóköre tágabb értelemben

1.4 Általános rendelkezések

1.5 A tanítási órák rendje

1.6 Tantárgyak, számonkérés, értékelés, vizsgák

1.7 A tanórán kívüli tevékenység rendje

1.8 Jutalmazások elvei és formái

1.9 A tanulók fegyelmezési elvei és formái

1.10 A magatartás és szorgalom minősítésének elvei

1.11 A magatartást minősítő osztályzat tartalma

1.12 A szorgalmat minősítő osztályzat tartalma

1.13 Tanulói érdekvédelem az iskolában

1.14 A szülők tájékoztatása

2 Mellékletek

2.1 A kollégium házirendje

2.1.1 A kollégiumi tagsági viszony keletkezése

2.1.2 A kollégiumi tagság megszűnése

2.1.3 A kollégium nyitva tartása

2.1.4 A kollégium helyiségeinek rendeltetése, használati rendje

2.1.5 A kollégium napi élete

2.1.6 A kollégiumi munka rendje

2.1.7 Kollégiumi foglalkozások rendje

2.1.8 A közösen használt helyiségek rendje

2.1.9 Taneszközök és felszerelések használatának szabályai

2.1.10 Egészségügyi szabályok

2.1.11 Kollégiumi nevelés, jutalmazás, büntetés

2.1.12 A jutalmazás formái

2.1.13 Fegyelmező intézkedések, büntetések a kollégiumban

2.1.14 Tilalmak

2.2 A Felnőttoktatási tagozatra vonatkozó eltérő rendelkezések

2.2.1 Általános rendelkezések

2.2.2 A tanítási órák rendje

2.2.3 A beszámoló, osztályozó és javító vizsgák lebonyolításának rendje

2.2.4 A tanórán kívüli tevékenység rendje

2.2.5 Jutalmazások, büntetések, elvei és formái

2.2.6 Fegyelmező intézkedések

2.2.7 Tanulói érdekvédelem az iskolában

3 Hatályba léptető rendelkezések

1.1 Bevezetés

A házirend a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban tv.), valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló többször módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban Vhr.) rendelkezéseit alapul véve szabályozza e joganyagok által a hatáskörébe utalt kérdéseket.

A házirend összhangban van az iskola belső dokumentumaival is:

• A Szervezeti és Működési Szabályzattal (a továbbiakban SZMSZ),
• a Pedagógiai Programmal (a továbbiakban PP).

A Bessenyei Gimnázium és Kollégium nevelőtestülete, vezetése, diákönkormányzata e dokumentum által szabályozza az intézmény törvényes és zökkenőmentes működését, ezért a házirend betartása az iskola minden tanulójának kötelessége. Miután a szülő a gyermek törvényes képviselőjeként gyakorol jogokat, illetve teljesít kötelességeket, a házirend a szülőre nézve is kötelező érvényű.

 

1.2 A házirend hatóköre, érvényessége

A házirend hatóköre szűkebb (földrajzi) értelemben

• a Bessenyei György Gimnázium és Kollégium épületeire,
• a konyha épületére,
• a tornacsarnok épületére,
• a sportpályákra,
• az udvarra és a parkra terjed ki.

 

1.3 A házirend hatóköre tágabb értelemben

• az iskolai életre,
• az iskolába való érkezésre,
• az iskolából való távozásra
• az iskola területén kívüli iskolai rendezvényekre terjed ki.

A házirend felülvizsgálatára leghamarabb évente kerülhet sor. A felülvizsgálatot, módosítást az igazgató, a nevelőtestület legalább 30%-a, a diákönkormányzat kezdeményezheti.

A házirend 2005. január 30-án lép hatályba, egyúttal érvényét veszti az iskola korábbi házirendje.

 

1.4 Általános rendelkezések

A tanulóknak az első tanítási órájuk előtt legalább öt perccel meg kell érkezniük az iskolába. Az iskola területére csak a diákigazolvány kérésre történő felmutatásával lehet belépni. A belépést a portás engedélyezi.

Tanuló az iskolába gépkocsival csak szülői felügyelettel érkezhet. Az iskola területén tanulói gépkocsi tárolására nincs lehetőség. A kerékpárt, motort a tárolóban kell elhelyezni, a bennük keletkező károkért az iskola nem vállal felelősséget.

A házirend hatókörébe tartozó területekre tilos hozni: drogot, pszichotrop anyagokat, cigarettát, öngyújtót, alkoholt, kártyát, sérülést okozó eszközt (kést, fegyvert), és minden olyan tárgyat, mely zavarja az eredményes oktató és közösségi munkát. A mobiltelefont a tanítási órákon ki kell kapcsolni. Az iskolába hozott értékekért, valamint az oktatáshoz nem szükséges, de az iskolába behozott tárgyak elvesztéséért, megrongálódásáért az iskola nem felelős. A személyi tulajdon fokozott védelme legfőképp a tulajdonos feladata.

Beérkezés után az utolsó délelőtti tanítási óra (5.,6.,7.óra) végéig az iskola területét a tanuló csak engedéllyel hagyhatja el. Engedélyt az osztályfőnök, távollétében az igazgatóhelyettes, igazgató adhat. Az engedélyt az illetékes a tanuló ellenőrző könyvébe pecsételi be és írja alá.

A tanítási órán kívül a tanuló elsősorban a könyvtári olvasóban, illetve a kijelölt helyen tartózkodhat. Mindemellett látogathatja a büfét, ebédelhet és tartózkodhat az udvaron is.

A kabátokat az osztályterem fogasain kell elhelyezni. Teremcsere esetén a teljes felszerelést át kell vinni a másik osztályba.

A baleset, tűz- és egészségvédelem, valamint a társadalom számára hasznos magatartási minták kialakítása érdekében a következő cselekmények tilosak az iskola területén:

a.) A folyosókon és a termekben a földre, lépcsőre, az asztalra, a radiátorra, az ablakpárkányra, az aula mellvédjére, valamint az udvaron a padok karfájára ülni.

b.) Az elektromos berendezések burkolatát megbontani, a kapcsolókat leszerelni, a fűtésszabályozó gombokon engedély nélkül állítani.

c.) A kerítésen átmászni, az udvar, a park dísznövényeit, fáit károsítani.

d.) Az iskola által szervezett rendezvényeken drogot, alkoholt árusítani és fogyasztani, (Vhr. § (2) dohányozni, szemetelni. Az iskola dolgozói is csak a kijelölt helyeken dohányozhatnak: (Vhr. 6.§ (3)).

e.) Az ablakokat indokolatlanul hosszú ideig nyitva hagyni, világítani, az ajtókat csapkodni, az osztályterem falait ízléstelenül dekorálni. A dekorációt az osztályfőnök ellenőrzi és engedélyezi.

f.) A mellékhelyiségeket, öltözőket rendeltetésszerűen kell használni

g.) Étkezni csak az osztálytermekben (az előadókban, díszteremben, tornatermekben, mellékhelyiségekben, öltözőkben nem), a folyosón, az udvaron vagy a büfé előtt szabad.

h.) A folyosókon dekorációt, felhívást, hirdetést csak az iskolavezetés engedélyével lehet elhelyezni. A kihelyezett anyagokat tilos összefirkálni, a tablókat megrongálni.

A tanulók adatait az iskola a jogszabályban engedélyezettek alapján tartja nyilván. A tanulói nyilvántartás csak az intézménnyel jogviszonyban állók számára publikus.

A hivatalos okmányokat (bizonyítvány, ellenőrző könyv, diákigazolvány stb.) csak rendeltetésszerűen lehet használni. Tilos őket átjavítani, megrongálni, másra átruházni. Elvesztésüket az osztályfőnöknek azonnal jelenteni kell. Az elveszített ellenőrző, illetve diákigazolvány helyett - térítési díj ellenében - új igényelhető.

Az iskolában tartózkodó tanulót rendőrségi, gyámügyi vagy egyéb hivatalos kihallgatásnak (meghallgatásnak) alávetni, az iskolából kikérni csak az igazgató engedélyével, a tanuló törvényes képviselőjének tudtával lehet.

A veszélyt állandó szaggatott csengetés jelzi. Az osztályok a tűzriadó tervnek megfelelő útvonalon, a tanárok és az iskola dolgozóinak irányításával hagyják el az iskola épületét. A felszerelést, a kabátot stb. mindenki magával viszi. Az épületben senki sem maradhat! Bombariadó esetén az elmaradt tanítási órákat szombati napon kell pótolni.

A tanítási órán keletkezett balesetet azonnal jelenteni kell a szaktanárnak, egyéb esetben vagy az ügyeletes tanárnak, vagy az osztályfőnöknek, vagy az iskolavezetésnek. A balesetről tudomást szerzett dolgozónak kötelessége a megfelelő intézkedések megtétele (elsősegélynyújtás, szükség esetén orvos, mentő, szülő értesítése). Az igazgató (munkavédelmi felelős) intézkedik a baleset körülményeinek kivizsgálásáról, a tények rögzítéséről (jegyzőkönyv).

A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletéről az iskolaorvosi szolgálat gondoskodik.

A tanuló sürgős orvosi ellátásnak szükségességét az iskolatitkáriban kell haladéktalanul jelenteni a megfelelő intézkedés megtétele végett (orvos, mentő hívása, szülő értesítése).

Az iskola épületeiben, a felszerelésekben okozott kárt meg kell téríteni. Bárminemű tartozást minél hamarabb, de legkésőbb a tanév végéig rendezni kell.

A tanuló joga, hogy tankönyvsegélyben és/vagy rendszeres étkezési támogatásban (kisvárdai tanulók) részesüljön. A jogosultságot a minden év szeptemberében beadott szülői kérelem és a megfelelő igazolások alapján az iskolavezetés a diákönkormányzat és az osztályfőnök bevonásával bírálja el. A szülő egyéb támogatási igénnyel az illetékes települési önkormányzathoz fordulhat.

1.5 A tanítási órák rendje

1. A tanítás 7. 45-kor kezdődik és 16. 00-kor ér véget. A tanítási óra 45 perces, a hetedik óra 40 perces. Az óraközi szünetek 10 percesek, a második szünet 20 perces.

2. A hetes feladatai: Gondoskodik a nyugodt munkakezdésről:

• letörli a táblát és gondoskodik krétáról,
• ellenőrzi a tanterem tisztaságát, rendjét,
• biztosítja az óra előtti fegyelmet,
• szellőztet.

A tanítási óra megkezdésétől számítva 10 perc elteltével jelenti a szaktanár hiányát az igazgatói irodában.

A tanítási óra megkezdésekor jelenti a létszámot és a hiányzók névsorát. A tanítási nap befejezésekor ellenőrzi a terem rendjét (ablak, villany, tisztaság). A hetesek akadályoztatása esetén a névsorban következő tanulónak kell ellátnia a hetesi feladatokat.

Csoportmunka esetén a hetesi teendők ellátásával a szaktanár bíz meg tanulót.

3. A tanítási órákon való részvétel kötelező. „Ha a tanulót nem kötelező tanórai foglalkozásra felvették, a tanítási év végéig a tanórai foglalkozást, a mulasztást az értékelés és minősítés, továbbá a magasabb évfolyamba lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne" (Vhr 20.§ (5)). A tanóráról való késés is mulasztásnak minősül, ebből következően lehet igazolt vagy igazolatlan.

4. A hiányzásokat, késéseket 8 napon belül kell igazolni. Az igazolást a szülővel is alá kell íratni. A szülő tanévenként összesen három napot igazolhat. Igazolatlan távollét igazolatlan órát, napot von maga után. Három igazolatlan óra esetén a tanuló magatartása példás nem lehet.

5. Követelmény, hogy a szükséges felszerelés, az ellenőrző könyv minden tanítási órán rendelkezésre álljon. Ezek rendszeres hiánya esetén a szaktanár figyelmeztetést adhat.

6. Az osztályfőnök, a szaktanár a munka eredményessége érdekében ülésrendet készíthet. Az ülésrend minden tanuló számára kötelező érvényű. A szülő kezdeményezheti az ülésrend megváltoztatását.

7. Az egyéni jelentenivalókat a napló bejegyzése után az osztály előtt kell elmondani. Indokolt esetben az óra előtti szünetben a szaktanárt négyszemközt is lehet tájékoztatni a zavaró körülményről.

8. A pontos órakezdés érdekében a testnevelés óra előtti szünetben az osztály haladéktalanul a kijelölt öltözőkbe vonul. A felmentést kérő tanuló is köteles a testnevelési órán az előírt felszerelésben megjelenni, jelentése után az órát a testnevelő tanár által meghatározott módon és helyen kell eltöltenie.

9. Az előadókban a tanulók csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak. A tanítási óra kezdetéig az osztály (csoport) az előadó előtt fegyelmezetten várja a tanárt.

A termek használata az ott kifüggesztett rend szerint történik.

 

1.6 Tantárgyak, számonkérés, értékelés, vizsgák

Az iskola Pedagógiai Programja a 7.1. fejezetében ezzel a témakörrel megfelelő részletességgel foglalkozik. A házirend az alábbiakban még egyszer visszatér a legfontosabb elemekre, illetve szabályozza a PP-ból hiányzó kérdéseket.

1. Naponta legfeljebb csak két, nagyobb egységből történő számonkérő iratható. Elsőbbséget élvez a hamarabb bejelentett dolgozat, de a szaktanárok megállapodása ezen változtathat.

2. Számonkérés alól felmentés csak az óra elején kérhető. Ez a szabály az előző napi tanulmányi-, sport-, kulturális verseny, kirándulás, színház esetére is érvényes. Indok nélküli felmentés tanévente és tantárgyanként kétszer kérhető, de előre bejelentett nagydolgozat és előre bejelentett, személyre szabott feleltetési szándék esetén ezzel a lehetőséggel nem lehet élni. A szaktanár a felmentésekről nyilvántartást vezet.

3. Minden írásbeli munkát legkésőbb a megírás után három héttel ki kell javítani és a tanulónak meg kell mutatni. Ettől csak alapos indokkal (pl. betegség) lehet eltérni. A határidő elmulasztása esetén az osztály az osztályfőnökhöz fordulhat. A határidőn túl értékelt és kiadott dolgozatok érdemjegyét a tanulónak jogában áll nem elfogadni. A tanulónak joga van a kijavított és osztályozott dolgozat fénymásolatát hazavinni.

4. A számonkérés során kapott jegyeket a tanuló köteles az ellenőrző könyvbe bejegyezni, és havonta a szülővel aláíratni. Az ellenőrző bejegyzéseinek és aláírásainak valódiságát az osztályfőnök legalább egy hónappal a félév, év vége előtt ellenőrzi.

5. Az érettségi vizsga rendje az Érettségi Vizsgaszabályzat, az alapműveltségi vizsga az Alapműveltségi Vizsgaszabályzat útmutatásának megfelelően történik.

Az iskola tanulói a vizsgák egész időtartama alatt a vizsgateremben és a terem környékén is kötelesek ünnepélyesen megjelenni, a várakozás ideje alatt a vizsgákat nem zavarhatják

6. A magatartás és szorgalom jegyek megállapítása előtt az osztályfőnök kikéri az ODB és a szaktanárok véleményét is.

7. A tanuló magán- és vendégtanulói jogviszonyt is létesíthet, mely iránti kérelmet az igazgatóhoz kell benyújtani. Az, aki magántanulóként teljesíti tanulmányi kötelezettségét, osztályozó vizsgán ad számot tudásáról. Osztályozó vizsgát a tanév során a pedagógiai programban meghatározott időben lehet tenni.

8. Az osztályzat megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt letehető vizsgára az iskola igazgatójánál kell jelentkezni. Az igazgató a bejelentést továbbítja az illetékes intézménynek.

9. A 10. évfolyamos tanulók minden év május 20-ig jelentkeznek érettségi előkészítő foglalkozásokra. Az igazgató minden év április 15-ig közzéteszi a tantárgyakat, a felkészítés szintjét tartalmazó tájékoztatót. A tanulók jelentkezése az adatlap kitöltésével és aláírásával történik. A jelentkezés egész tanévre szól. A választás módosítása az igazgatóhoz a tanév végén benyújtott kérelem alapján történhet.

1.7 A tanórán kívüli tevékenység rendje

1. A szüneteket a tanuló az iskola területén korlátozás nélkül, az értékekre vigyázva töltheti el. Fokozottan kell ügyelni a mellékhelyiségek, az öltözők, az osztálytermek, az előadók, a folyosók, a park, az udvar, a sportpályák rendjére, tisztaságára.

2. A tanulók hivatalos ügyeiket az iskolatitkári és a gazdasági irodában a nagyszünetben intézhetik. Fénymásoltatni az iskolatitkári irodában tanítási órák után, a könyvtári olvasóban nagyszünetben és a tanítási órák után lehet.

3. Tilos az óraközi szünetben ebédelni. Az étkezőben soron kívül az ablakhoz állni csak indokolt esetben, de akkor is csak engedéllyel lehet. Tilos az étkezőben hangoskodni, megbotránkoztató módon viselkedni, testnevelés-órai öltözetben megjelenni. Étkezés után az eszközöket vissza kell vinni.

4. A tanulmányi-és sportversenyeken minden tanulónak legjobb tudása szerint kell képviselnie az iskolát. Tanulmányi versenyekre való felkészüléshez a szaktanár javaslata alapján engedélyezhető szabad nap.

Az engedélyt az igazgatóhelyettes (igazgató) adja meg. Nyelvvizsgára való felkészüléshez évente összesen öt nap adható. A napokat az osztályfőnök engedélyezi.

A versenyt, nyelvvizsgát követő napon a számonkérés alól felmentés kérhető. A felmentést a szaktanár engedélyezi.

5. Minden osztály a tanév elején öttagú osztály diákbizottságot (a továbbiakban ODB) választ. Az ODB összetétele: titkár, titkárhelyettes, gazdasági felelős, kulturális felelős, sportfelelős. Az osztálytitkár az osztályközösség hivatalos képviselője. Részt vesz a keddi és csütörtöki megbeszéléseken, a hallottakról hitelesen és felelősen tájékoztat.

Az osztály minden tanulójának kötelessége az osztálytitkárt meghallgatni, munkáját segíteni. A titkárt távollétében valamelyik ODB tag helyettesíti.

6. Iskolai ünnepélyeken a lányok iskolai egyenruhában, a fiúk öltönyben, világos ingben kötelesek megjelenni. A részvétel mindenki számára kötelező. Felmentést indokolt esetben az osztályfőnök adhat. A szaktárgyi versenyeken, az iskola és az osztályfőnök által szervezett színházi előadásokon és hangversenyeken az alkalomhoz illő öltözet a kötelező.

7. A könyvtár mindennap 7. 30-tól 16. 00-ig van nyitva. Működési rendjét a SZMSZ határozza meg. A kölcsönzési idő heti 22 óra, melynek napi elosztását a könyvtár ajtaján elhelyezett tájékoztató tartalmazza.

8. A stúdió a diákönkormányzat felügyelete alá tartozik. Műsort csak reggel és nagyszünetben sugározhat. A stúdióban a stúdiósokon, a szerkesztőkön, a műsorban közreműködőkön, valamint a diákönkormányzat tagjain kívül senki nem tartózkodhat.

9. Tanulmányi kirándulásra minden osztálynak két tanévente 4 tanítási nap áll rendelkezésre. A napok a következő tanévre nem vihetők át.

1.8 Jutalmazások elvei és formái

A PP szerint a következő jutalmazási formák alkalmazhatók az iskolában:

1. A kiemelkedő szaktárgyi tudásért szaktárgyi dicséret.

2. A tanulmányi és sportversenyeken elért eredményért szaktárgyi, igazgatói, nevelőtestületi dicséret.

3. A kiemelkedő tanulmányi munkáért osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi dicséret.

4. A közösségben végzett kiemelkedő munkáért osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi dicséret.

5. Az érettségi vizsgán nyújtott teljesítményért szaktárgyi és/vagy általános dicséret.

6. Tanév végén, ballagáskor, érettségin, vagy egyéb alkalommal oklevél-, könyvjutalom.

7. Bessenyei Emlékplakett a végzős tanulónak.

 

1.9 A tanulók fegyelmezési elvei és formái

„Az iskola azokat a tanulókat, akik a belső szabályzatokat nem tartják be, fegyelmező intézkedések révén figyelmezteti. A kötelességmulasztás, kötelességszegés mértékétől függ ezen intézkedések súlyossága (lsd. A tanulók fegyelmezésének elvei)" (PP)

„A figyelmeztetés, büntetés nem lehet megtorló, a személyiséget megalázó, személyiségi jogokat sértő.

Az osztályfőnöki döntést az igazgató felülbírálhatja, saját jogköréről lemondhat az osztályfőnök javára.

1. Figyelmeztetések:

a.) szóbeli

hanyagságból, figyelmetlenségből származó fegyelmezetlenségek (pl. egyszeri hetesi kötelesség elmulasztása, tanóra megzavarása, igazolás elfelejtése, ebédlői rendzavarás, késés, felszerelés hiánya, kisebb fokú modortalanság, udvariatlanság stb.).

Ezt a figyelmeztetési formát a szaktanár és az osztályfőnök adhatja. A magatartási jegy még lehet példás.

b.) írásbeli

A szaktárgyi munka elhanyagolása szaktanári figyelmeztetést von maga után.

A Házirend egyszeri megsértésével járó figyelmeztetés osztályfőnöki hatáskör, de már magatartásjegy következménnyel jár!

A Házirend ismételt megsértése az előzővel azonos fokon igazgatói figyelmeztetést von maga után.

A tudatos félrevezetés, rossz szándékú károkozás következménye osztályfőnöki intő, változó magatartás.

2. Fegyelmi büntetések:

Ha a tanuló tanárainak, társainak tudatosan kárt okoz (pl. fizikai, lelki erőszak, lopás, közbotrányokozás, többszöri alkoholfogyasztás és ebből fakadó rendbontás, kábítószer-terjesztés stb.). Az elbírálás az igazgató hatáskörébe tartozik, a következmény rossz magatartás.

Rendkívüli esetekben nevelőtestületi döntés a közoktatási törvény előírása szerint." (PP)

 

1.10 A magatartás és szorgalom minősítésének elvei

A Pedagógiai Program szerint: „A tanuló magatartása és szorgalma minősítéséről az osztályban nevelő-oktató munkát végző pedagógus javaslata alapján az osztályfőnök dönt." (Kt).

 

1.11 A magatartást minősítő osztályzat tartalma

A középiskolai tanulóknál - már a 9. osztályban - a magatartás osztályzat kritériuma lehet, hogy a tanulóban mennyire van meg önmaga kiteljesítésének az igénye, és hogyan használja ki a lehetőségeket.

Az életkori sajátosságok figyelembevételével (9. osztályban: átmenet általános iskolából középiskolába, 10. osztályban: az iskolai normák betartásának mértéke, 11. osztályban: a felelősségtudat alakulása, 12. osztályban: felelősségvállalás társaiért is) a következőket javasoljuk:

- a közösségi tevékenységek kezdeményezése, önkéntes vállalása,

- példamutató viselkedés, az emberi együttélés elemi normáinak megvalósítása, tisztelet a felnőttek és diáktársak iránt,

- fokozódó önállóság, vállalkozó szellem, nyitottság, aktivitás a közvélemény formálásában.

A magatartás jegyben mindazt figyelembe kell venni, amiről a nevelőtestületnek biztos tudomása van. (Az otthoni magatartás figyelembe vételét kerüljük.)

1.12 A szorgalmat minősítő osztályzat tartalma

A szorgalmat minősítő osztályzat fokozatának megállapításakor a legfőbb megkülönböztető vonás az, hogy a tanuló tanulmányi munkához való viszonyában milyen szerepet játszik az igényesség és rendszeresség, a kötelességtudat és érdeklődés. Figyelembe kell venni a tanuló életkörülményeit, közvetlen környezetét, hogy számba vegyük: mennyi erőfeszítést kell tennie annak érdekében, hogy tanulmányi munkáját folyamatosan, eredményesen végezhesse.

1.13 Tanulói érdekvédelem az iskolában

Ezt a kérdést a PP a 8.I. fejezetében szabályozza: „A diáknak joga, hogy: „az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről: az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, kollégium működéséről." (Ktv. 11 § g.).

Tanulói kezdeményezésre az iskolában diákkörök, a tanulói érdekek képviseletére diákönkormányzat hozható létre. Ez utóbbi tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.

A diákok véleményét képviselve a diákönkormányzat a megfelelő fórumokon megjeleníti a diákok többségének véleményét. Az iskolai parlament további véleménynyilvánítási lehetőség. Fegyelmi eljárás alatt álló diákról a DÖK és bármely diák véleményt mondhat.

A tanulók nagyobb csoportjának az egy évfolyamon tanuló, az érettségi előkészítő csoportokba beiratkozott, valamint a második idegen nyelvi csoportokba beosztott tanulók közösségét tekintjük.

Kisebb csoportokban (pl. osztály) megjelenő vélemény elmondására is több mód van: a diák fordulhat az osztályfőnökhöz vagy a vezetőséghez. Véleményük - a meghallgatáson túl - megfontolásra és felhasználásra kerül a megfelelő fórumon." (PP)

„A diák panaszával az őt ért sérelem orvoslásáért a diákönkormányzathoz fordulhat. A DÖK-öt segítő tanár közreműködésével a panasz megvitatásra kerül.

A vezetőség vagy - ha szükséges - a tantestület próbál megoldást találni a panaszra. A segítséget kérő, vagy panaszt tevő diáknak 30 napon belül érdemi választ kell kapnia." (PP)

1.14 A szülők tájékoztatása

A szülői házzal történő kapcsolattartás tartalmát és formáit a Pedagógiai Program szabályozza.

A tanulók képviselői (szülők, hozzátartozók) fogadóórán, általános fogadónapon, szülői értekezleten és egyéb, nem hivatalos rendezvényeken, összejöveteleken tájékozódhatnak, szerezhetnek információkat.

Előzetes egyeztetés alapján az iskola a fentiektől eltérő időpontban is a szülői ház rendelkezésére áll.

2 Mellékletek

2.1 A kollégium házirendje

2.1.1 A kollégiumi tagsági viszony keletkezése

• A kollégiumi felvételről a kollégiumvezető javaslatára az iskola igazgatója dönt.
• A felvétel egy szorgalmi időszakra szól. A szorgalmi idő befejeztével egy jelentkezési lap kitöltésével jelzi a tanuló, hogy továbbra is igényt tart a kollégiumi elhelyezésre.
• A felvételről, az elutasításról írásban kell tájékoztatni a szülőket.

 

2.1.2 A kollégiumi tagság megszűnése,

• a szorgalmi idő befejezésével
• a kizáró fegyelmi határozat jogerőre emelésével,
• szülői kérelem alapján (tanév közben).

 

2.1.3 A kollégium nyitva tartása:

• A kollégium az érintett iskolák tanrendjével összhangban működik. (hazautazás esetén: vasárnap 15oo-től pénteken 15 óráig tart nyitva. A kollégium a működési napokon nevelőtanári pedagógiai ügyeletet biztosít. Az épületek és a kapu nyitása-zárása a mindenkori felügyelő tanár feladata. Az épületek nyitása vasárnap 15 óra, hétköznap órarendtől függően, de legkésőbb 13 órakor történik. Az épületek zárása minden nap 20 órakor történik.
• Az intézmény alapfeladatának sérelme nélkül, szabad kapacitásának kihasználása érdekében vendégeket fogadhat.
• Iskolai rendezvények alkalmával (szalagavató, szerenád) nem kollégista tanulónak is szállást biztosít a kollégiumvezető engedélyével.

 

2.1.4 A kollégium helyiségeinek rendeltetése, használati rendje

• Az intézmény minden tere és helyisége a gyermekek elhelyezésére, étkeztetésére, egyéni tanulásának biztosítására, illetve szabadidejük hasznos eltöltésére szolgál.
• Elhelyezést nyer továbbá a tantestület (tanári szoba, szolgálati szoba).
• A beteg tanulók ellátására betegszoba áll rendelkezésre.
• A tanulás, művelődés segítője a kollégiumban elhelyezett könyvtár. A könyvtár a tanítási napokon áll a tanulók rendelkezésére.

Naponta 15-16 óra között a könyvtárban kifüggesztett rend szerint történik a kölcsönzés.

• A számítógépes szoba az informatikai tudás elmélyítésére, gyakorlásra és a szabadidő hasznos eltöltésére is szolgál. Csak tanári ügyelettel vehető igénybe minden nap 14 óra 30-tól 16-ig, 19 órától 20 óráig és vasárnap délután 16 órától 20 óráig. Kivételt képez, amikor órarend szerinti órákat tartanak a teremben.
• A tornaterem a mindennapi testmozgást teszi lehetővé. Igénybe vehető minden nap 19 és 20 óra között.
• A csoportfoglalkozások, társasjátékok, beszélgetések színhelye a társalgó. Szabadon használható a kötött időpontokon kívül.
• A klubterem a kulturált szabadidő eltöltését szolgálja. Nyitvatartási ideje naponta 14 óra 30-tól 15 óra 45-ig , 19 órától 20 óráig és vasárnap 16 órától 20 óráig

A tájékoztatást, szórakoztatás célját szolgálja a faliújság. A faliújságra felkerülő anyagot egyeztetni kell a faliújság felelős tanárral.

A minden épületben elhelyezett Ötletdoboz a véleménynyilvánítás szabadságának egyik eszköze.

 

2.1.5 A kollégium napi élete:

Napirend

A kollégium napirendje alkalmazkodik az együttműködő iskolák csengetési rendjéhez. A 7.45-kor kezdődő tanításhoz az alábbi napirend érvényes:

6. 30 ébresztő

6. 45 reggeli

7, 15 takarítás

7. 30 épületzárás

Az épület zárása a mindenkori ügyeletes tanár feladata. Az épületben zárás után csak a kisegítő személyzet tartózkodhat, kivéve, ha órarend szerinti tanítási órát tartanak a kollégiumban.

A tanítás befejezésétől 1545 óráig kimenő.

16. 00 - 19. 00 szilencium

17. 30 - 18. 00 vacsora

19. 00- 20 00 kimenő

20. 00- 22. 00 épületzárás és létszámellenőrzés

20. 00 -tól tanulási lehetőség biztosítása a szilenciumi termekben.

22.00-kor villanyoltás (a tanulók 21.30-tól készülődnek a lefekvéshez).

Az éjszaka nyugalma elengedhetetlen feltétele az intenzív és kitartó szellemi munkának, ezért az éjszakai tanulóórákat kerüljük el. Indokolt esetben a csoportvezető nevelőtanár engedélyezhet némi további fennmaradást, de ez sem lépheti túl a 23 órát. Kivételesen indokolt esetben a csoportvezető tanár engedélyezheti az ébresztő előtti tanulást is 5 óra 30 perctől.

Szabad programok

14.30 - 15.45 között és 20.00 órától van lehetőség videó vagy TV-nézésre, az informatikaterem és a klub használatára.

2.1.6 A kollégiumi munka rendje

Kimenő, eltávozás, látogatások rendje

A kimenő 14.30-től 15.45-ig tart. Kedvezményként, jutalomként a tanulók meghosszabbított kimenőt kaphatnak. Ha a tanítás később ér véget, az 1 óra kimenőidő a csoporttal történő egyeztetés után biztosítva van a tanulóknak. Egyéb esetekben az általános kimenőn túl csak az ügyeletes nevelő engedélyével hagyhatják el a kollégiumot. (Kollégiumi füzetüket leadva a tanári szobába)

Tanítási időben csak rendkívüli esetben, az osztályfőnök és a kollégiumvezető vagy az ügyeletes nevelő engedélyével lehet elhagyni a kollégiumot, illetve a várost. A kollégium engedély nélküli elhagyása fegyelmi eljárást von maga után.

A tanulók a hétvégét családi körben tölthetik. Eltávozás pénteken az iskolai foglalkozások befejezése után lehetséges.

Visszaérkezés vasárnap 15.00-20.00 óra között, illetve szülői kérésre engedéllyel hétfő 7.15-ig. Az eltávozást, a visszaérkezést a tanulók a kollégiumi nevelőtanárral és a szülővel a kollégiumi ellenőrző füzetben igazoltatják. Vasárnap a visszaérkezést követően kimenőn vagy esetenként kötelező szilenciumon vesznek részt.

A hétvégét a tanulók a kollégiumban is tölthetik, részt vehetnek a szervezett városi, iskolai, kollégiumi rendezvényeken, foglalkozásokon.

A szülők a szabadidőben bármelyik nap meglátogathatják gyermeküket.

Szilenciumi időre eső különfoglalkozásra szülői kérésre, kollégiumvezetői engedéllyel lehet járni.

Hiányzás esetén - ha a tanuló hosszabb ideig van távol - a távolmaradás okáról, várható időtartamáról írásban vagy telefonon azonnal értesíteni kell a kollégium vezetőjét, vagy az ügyeletes kollégiumi nevelőt.

 

2.1.7 Kollégiumi foglalkozások rendje:

A kollégiumi foglalkozások a Pedagógiai Programban vannak részletezve (kötelező, kötelezően választott és szabadon választott).

A tanulás - a kollégiumi értékelés alapján kedvezményben részesülő tanulók kivételével - tanulószobában történik, amelynek rendjét a nevelőtanárok biztosítják. Kötelező szilenciumosok számára komoly indok esetén a csoportvezető tanár felmentést adhat a részvétel alól.

A kötelezően választott foglalkozásokba beépítjük az iskola által az adott tanévre kínált délutáni foglalkozásokat, érdeklődési köröket is (pl. informatika, sport, tánc, zeneiskola, matematika stb.). Felmentést a kötelezően választott foglalkozások alól csak a kollégium vezetője adhat.

A kollégista tanulók önállóan is szervezhetnek érdeklődési kört, szakkört, sportkört. Az igényt jelezni kell a Diáktanácsnak és a kollégium vezetőjének.

Csoportfoglalkozás, korrepetálás az év elején elfogadott munkaterv szerint tartható.

Étkezés csak az ebédlőben és a teakonyhákban lehetséges. Az élelmet a hűtőszekrényekben lehet tárolni. Az ebédlőből edényt, evőeszközt kivinni csak indokolt esetben lehet!

A kollégium tanulói részt vesznek az iskolai ünnepségeken, megemlékezéseken, valamint a kollégiumi közösségi életet erősítő hagyományos rendezvényeken (közgyűlések, kulturális és sportrendezvények). A kollégisták megjelenése legyen mindig gondozott, tiszta, kerüljék a feltűnő öltözködést. A rendezvényeken az alkalomnak megfelelő öltözékben jelenjenek meg, kulturált magatartást tanúsítsanak.

 

2.1.8 A közösen használt helyiségek rendje

A közös helyiségekben elvárt viselkedés: A kollégista a beköltözéskor tételes szoba-leltárt vesz át, amely alapján a kiköltözéskor a csoportvezető tanár ellenőrzi a szobában található tárgyakat. Hiány vagy rongálás esetén a kollégista tanuló kötelezhető a kártérítésre.

A kollégista

• óvja és védje a kollégium felszereléseit, berendezéseit, épületeit. (Az okozott kárt a tanulók egyénileg, illetve közösen megtérítik)
• felszereléseit a számára kijelölt szekrényben, illetve tanulóasztalban tarthatja, ágya, szekrénye, asztala rendjéért mindenki személyileg felelős,
• a talált tárgyakat adja át az ügyeletes nevelőnek,
• a tanuláshoz szükséges felszereléseit mindenki magával viszi az iskolába, óraközi szünetekben nem jöhet érte vissza a kollégiumba,
• fokozott gonddal vigyázzon az épület tisztaságára,
• takarékoskodjon az energiával, vízzel,
• a hálószobák rendjét a szobafelelős biztosítja,
• a kedvezményben részesülő tanulók a tanulószoba rendjét nem zavarhatják, tanulási helyüket, környezetüket rendben tartják.

 

2.1.9 Taneszközök és felszerelések használatának szabályai

A tanuló kötelessége, hogy megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja a kollégium létesítményeit, felszereléseit.

A kollégiumi sporteszközöket a nevelői szobában, vagy a társalgóban lehet kikölcsönözni.

A kikölcsönzött tárgyakért a kollégista felelősséggel tartozik, s azok meghibásodását köteles azonnal jelenteni a nevelőtanárnak.

A tanuló értékeit, pénzét a zárható szekrényében tartja.

Nagyobb összegű készpénzt, értékesebb ékszereket, mobiltelefont, zenei hanghordozókat, számítógépet a kollégium területére hozhat, de ezekért a kollégium felelősséget nem vállal.

 

2.1.10 Egészségügyi szabályok

A kollégista mindenkor köteles az évszaknak megfelelően öltözködni és az erre vonatkozó tanári kérést végrehajtani.

A kollégista tanítási időben az osztályfőnök és a kollégiumi nevelő engedélyével, tanítási időn kívül ügyeletes nevelői engedéllyel mehet orvoshoz reggel fél 8-ig vagy a délutáni órákban. Orvos által megállapított betegség esetén a beteg tanuló köteles hazautazni. Az ügyeletes tanár feladata a szülő tájékoztatása. A kollégista köteles magánál tartani betegkártyáját. Elsősegélynyújtáshoz a mentőláda a nevelői szobában található.

Egészsége megőrzése érdekében a tanuló használhatja az iskola sportlétesítményét.

2.1.11 Kollégiumi nevelés, jutalmazás, büntetés

Pedagógiai tevékenységük közben a kollégium nevelői arra törekednek, hogy a család otthonos, derűs légköre jellemezze az intézményt, ahol nemcsak megismerhetik, de megszerethetik a tanulók a közösségi életet.

2.1.12 A jutalmazás formái

A kiemelkedően jó tanuló és jó magaviseletű gyermekek a Kiváló Kollégista címet, nyerhetik el minden tanév végén. A cím a kollégiumi DT javaslatára, évzárón a diákközösség titkos szavazata alapján kerül kiosztásra.

• A tisztaságverseny eredményét a kollégiumi közgyűlésen kell kihirdetni.
• Ha valamely tanuló vagy tanulócsoport a közösségi munkában, kulturális, sport és egyéb tevékenységben kiemelkedő eredményt ér el, jutalmazható.
• A dicséretet, a jutalmat a kollégium közössége előtt, nyilvánosan kell átadni.
• A jutalom lehet: könyv, színházlátogatás, kimenő meghosszabbítás, torta vagy egyéb ajándék.
• A jelentősebb jutalmakról a tanuló osztályfőnökét és szüleit tájékoztatni kell.
• A jutalmazás odaítélésében a DT véleményezési joggal rendelkezik.

Kiváló kollégista

• tanulmányi eredménye legalább 4,7
• magatartása és szorgalma példás
• igazgatói vagy nevelőtestületi dicsérete van
• nincs jónál gyengébb osztályzata
• segítőkész, közösségi munkából kiveszi részét
• viselkedése, modora kifogástalan

Az év Kollégistája-díj

• 4-en felüli tanulmányi eredményért
• jó szervező tevékenységért
• kiemelkedő szabadidős eredményért / sport, zene, kulturális stb./
• példamutató, szerény, segítőkész magatartásért.

Odaítélése a kollégiumi nevelőtestület és DT ajánlása alapján a kollégisták titkos szavazás alapján történik.

 

2.1.13 Fegyelmező intézkedések, büntetések a kollégiumban

Ha a tanuló (vagy tanulócsoport) kötelezettségeit szándékosan vagy gondatlanul megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesül.

A fegyelmező intézkedések okai lehetnek

• kollégiumban, rendezvényeken, kiránduláson tanulóhoz méltatlan magatartás,
• házirend megsértése,
• szolgálati kötelezettségek elhanyagolása, megszegése,
• társaival, tanáraival, az iskola és kollégium dolgozóival szembeni megengedhetetlen magatartás,
• a kollégium jó hírnevét csorbító fegyelemsértés,
• társai testi épségének veszélyeztetése, agresszív magatartás, másik tanuló megalázása,

• dohányzás, italozás, drogfogyasztás,
• késések a szilenciumról (tanulói kötelesség, a részvétel a kötelező és választott foglalkozásokon),
• kimenőidőben szórakozóhelyen történő italozás, játéktermek látogatása.

 

A nevelőtestület a kollégium tagja ellen a kollégium rendjének megsértéséért fegyelmi büntetéseket szabhat ki. Ezek alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára tekintettel - el lehet térni.

A tanulókkal szemben a következő fegyelmező intézkedések hozhatók:

 

1. szóbeli nevelőtanári figyelmeztetés

2. írásbeli nevelőtanári: - figyelmeztetés,

- intés,

- megrovás.

3. kollégiumvezetői: - figyelmeztetés,

- intés,

- megrovás.

4. nevelőtestületi fegyelmező intézkedések: - szigorú megrovás,

- utolsó figyelmeztetés.

A kollégista tanuló ellen fegyelmi eljárás indítható, ha kötelességét vétkesen és szándékosan megsérti. A fegyelmi eljárás a Közoktatási Törvény 1993. 73§ és 11/94. MKM rendelet 5.sz. mellékletben leírtak szerint történik. Fegyelmi eljárás esetén a nevelőtestület dönt.

2.1.14 Tilalmak

TILOS

• a kollégium épületében és környékén dohányozni,
• szeszesitalt fogyasztani,
• szerencsejátékot űzni,
• este 10 óra után rádiózni, magnózni, tévézni, mobiltelefont használni (kivéve a rendkívüli eseteket),
• hiányos öltözékben tartózkodni a szobában, a folyosón,
• a hálószobákat éjszakára belülről bezárni,
• a szobák kulcsait iskolába vagy hazavinni,
• pornóújságokat, nem életkornak megfelelő filmeket nézni,
• a számítógépes terem monitorain a háttérképet engedély nélkül átalakítani,
• másokat zavaró, nagy hangerejű zenehallgatás,
• a falakra, szekrényekre oda nem illő posztereket ragasztani,
• fegyvert vagy más testi épséget veszélyeztető tárgyat tartani
• szilenciumi időben a kollégium területét elhagyni,
• kimenőidőben szórakozóhelyeken szeszes italt fogyasztani, játéktermet látogatni.

 

Kedvezmények

- tanulási idő és hely kötetlen

- szabad kimenős

- szabad szilencium

A kollégium házirendjének betartása minden kollégista diáknak alapvető kötelessége.

 

A házirend összeállításában a nevelőtestület és diákönkormányzat vett részt. A javaslattételt közös megbeszélések és egyeztetések követték.

A végső változatot a nevelőtestület fogadta el. A diákönkormányzat és az SZMK egyetértési jogát érvényesítette.

A házirend módosítását mind a nevelőtestület, mind a diákönkormányzat kezdeményezheti

2.2 A Felnőttoktatási tagozatra vonatkozó eltérő rendelkezések

2.2.1 Általános rendelkezések

A tanulóknak az első tanítási órájuk előtt legalább 5 perccel meg kell érkezniük az iskolába. Az iskola területére csak a diákigazolvány, ennek hiányában érvényes belépőkártya felmutatásával lehet belépni. A belépést a portás engedélyezi.

Az iskola területén tanulói gépkocsi tárolására nincs lehetőség. A kerékpárt, motorkerékpárt a tárolóban kell elhelyezni, a bennük keletkező károkért az iskola felelősséget nem tud vállalni.

Az iskola hatókörébe tartozó területen és az iskola által szervezett rendezvényeken szemetelni, dohányozni, alkoholt, drogot árusítani és fogyasztani. Az iskola dolgozói és tanulói csak a kijelölt helyeken dohányozhatnak.

Tilos a tanítási órákon, beszámolókon, osztályozó-, érettségi és szakmai vizsgákon, ünnepségeken mobil telefont használni.

A hivatalos okmányokat (bizonyítvány, diákigazolvány, tanulmányi lap, belépőkártya stb.) csak rendeltetésszerűen lehet használni. Tilos ezeket átjavítani, megrongálni, másra átruházni. Elvesztésüket az osztályfőnöknek azonnal jelenteni kell.

 

2.2.2 A tanítási órák rendje

A tanítás 14. 30.-kor kezdődik, a 7. óra 19. 45-kor ér véget. A tanítási órák 40 percesek. Az óraközi szünetek 5 percesek, a második szünet 10 perces.

A tanulók joga és egyben kötelessége a konzultációs órák látogatása. Rendszeres munkahelyi elfoglaltság esetén a tagozatvezető részben, felmentést adhat az óralátogatási kötelezettség alól.

Az alkalmi elfoglaltság esetén az osztályfőnök adja a felmentést.

A tanuló az osztályfőnökkel köteles megbeszélni mulasztása okait, illetve a mulasztást az osztályfőnöknél igazolnia kell.

Az előadókban és a számítástechnikai szaktanteremben a tanulók csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak. A tanítási óra kezdetéig az osztály (csoport) az előadó előtt fegyelmezetten várja a tanárt. Az előadók rendjét, használatát külön szabályzat rögzíti.

Tanítási órát a tanulókon és az iskola dolgozóin kívül más személy (vendég, szülő, más iskolában tanító kolléga, előadó, szaktanácsadó stb.) csak a tagozatvezető engedélyével látogathat.

 

2.2.3 A beszámoló, osztályozó és javító vizsgák lebonyolításának rendje

1. Az esti tagozatos osztályokban valamennyi évfolyamon a hallgatók évente két alkalommal beszámoló, a tanév végén osztályozó vizsgát kötelesek tenni.

2. A nappali tagozatos osztályokban beszámoló nincs, a tanév végén a hallgatók osztályozó vizsgát tesznek.

3. A végzős évfolyamokon a tanév rendjében meghatározottak szerint kerül sor az érettségi illetve a szakmai vizsgákra.

4. A beszámoló és osztályozó vizsgák írásbeli és/vagy szóbeli részből állnak.

5. Írásbeli vizsga az alsó évfolyamokon magyarból, idegen nyelvből, történelemből és matematikából van, a 12. évfolyamon valamennyi érettségi tárgyból. A szóbeli vizsga minden tantárgyból kötelező, a matematika tantárgy esetén csak az elégtelen írásbeli alkalmával.

6. A tanulmányi ciklusok:

7. 10 hét: szorgalmi idő

8. hét: ismétlés, illetve írásbeli vizsgák hete

9. hét: szóbeli vizsgák hete

10. Osztályozó vizsgán szerzett elégtelen érdemjegy esetén a hallgató

11. javítóvizsgát tehet, ha az elégtelen érdemjegyű tantárgyak száma nem haladja meg a kettőt.

12. Különösen indokolt esetben kettőnél több tantárgy esetén is engedélyezheti a tagozatvezető a javítóvizsgát a hallgató írásos kérelmére (pl. hosszan tartó betegség, gyermekszülés stb.).

13. Minden az előzőkben említett esettől eltérő helyzetben a hallgató az évfolyamot megismételheti.

14. Évfolyam ismétlés kérelem esetében az új jelentkezők számának és az ismétlés okainak vizsgálatát követően a tagozatvezető dönt.

15. A javítóvizsgák időpontját a tagozatvezető a tanév rendjének ismeretében dönti el. Erről az érintett hallgatót értesíti.

16. Javítóvizsgák esetében a vizsgabizottság kijelölése a tagozatvezető feladata. A vizsgabizottság 3 tagú, a vizsgáról készült jegyzőkönyvet mindhárman aláírják.

17. A beszámoló vizsga eredményét a szaktanár, az osztályozó vizsga eredményét az osztályozó értekezletet követően a tagozatvezető vagy akadályoztatása esetén helyettese hirdeti ki.

18. A vizsgákról való elmaradást a szóbeli vizsgát követően 8 napon belül a hallgató köteles igazolni. Az igazolás elfogadásáról a tagozatvezető dönt. Az elmaradt vizsgákat pótolni kell. Az ez irányú kötelezettségét nem teljesítő hallgatót törölni kell az intézmény hallgatóinak névsorából.

19. Az érettségi és szakmai vizsga rendje az érvényes vizsgaszabályzat útmutatásának megfelelően történik. Az iskola tanulói a vizsgák egész időtartama alatt a vizsgateremben, de a terem környékén is kötelesek az alkalomhoz illően megjelenni, a várakozás ideje alatt a vizsgákat nem zavarhatják.

A térítési díj, tandíj fizetésére vonatkozó rendelkezések

A 18/1995./VII.7./ÖKT.sz. rendelet alapján kerül sor a térítési díj és tandíj fizetési kötelezettség megállapítására.

 

2.2.4 A tanórán kívüli tevékenység rendje

A szüneteket a tanuló az iskola területén korlátozás nélkül, ugyanakkor felelős módon töltheti el.

A tanulók a hivatalos ügyeiket az iskolatitkári irodában hétfő és csütörtök között 8 és 16 óra, pénteken 8 és 12 óra között intézhetik.

Minden osztály a tanév elején háromtagú osztály diákbizottságot választ. Az ODB összetétele: bizalmi, tanulmányi felelős, kulturális és szabadidő felelős,. Az ODB képviseli az osztályt az iskolavezetés előtt vagy bármely illetékes helyen. Osztálygyűlésen tájékoztatást adhat vagy kérhet a beszámolók; az év végi vizsgák szervezésével, lefolytatásával, eredményével kapcsolatban.

Együttműködik az iskolavezetéssel, osztályfőnökkel, a nevelőtestülettel és az iskolabizottsággal.

Iskolai ünnepélyeken, a vizsgákon a tanulók az alkalomnak megfelelően, ünnepélyesen kötelesek megjelenni.

 

2.2.5 Jutalmazások, büntetések, elvei és formái

A tanulók jutalmazásának elvei:

• A jutalmazás alapja a tanulmányi munkában, a sportban, a kulturális életben elért eredmény, a jó közösségi teljesítmény, az iskola jó hírének a növelése, a példás magatartás és szorgalom.
• A tanulók elismerésének fokozatai és alkalmai:
• Szaktanári dicséret - év közben a szaktárgyból elért eredményhez kapcsolódik.
• Osztályfőnöki dicséret - a jó közösségi munkáért, a példás magatartásért és szorgalomért adható.
• Tagozatvezetői dicséret - a 4,0 fölötti tanulmányi eredményt elérő tanuló kaphatja, vagy az, aki a különböző versenyeken, kulturális és sportvetélkedőkön az iskola hírnevét növelő helyezést ért el.
• Nevelőtestületi dicséret - a huzamosabb ideig tartó példamutató kötelezettségteljesítés, kiváló tanulmányi eredmény elismeréseként adható.
• Az elismeréseket a bizonyítványba be kell jegyezni.
• A jó közösségi összefogás, kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munka eredményeként az iskola közösségei is az előző pontban megfogalmazott alapelvek szerint elismerésben részesíthetők.

 

2.2.6 Fegyelmező intézkedések:

• Fegyelmezetlenségek esetén - a vétség súlyára való tekintettel - fegyelmező intézkedéseket kell hozni.
• A fegyelmező intézkedésekben figyelembe kell venni a fokozatosság elvét.
• A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedés hozható:

- szóbeli figyelmezetés

- írásbeli intés, osztályfőnöki

- írásbeli intés, tagozatvezetői

- különösen súlyos esetben a tanuló a nevelőtestület határozata alapján törölhető az iskola tanulóinak névsorából.

 

2.2.7 Tanulói érdekvédelem az iskolában

A közoktatási intézmények küldetése az, hogy az ismereteket, információkat tárgyilagosan sokoldalú megközelítéssel adják át a tanulóknak. Ezzel a küldetéssel minden olyan magatartás ellentétben áll, amely akár a tanulót, akár a pedagógust politikai állásfoglalásra kényszeríti bármilyen politikai nézet mellett vagy ellen.

A diáknak joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről: az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola működéséről.

A diákok véleményét képviselve az iskolabizottság a megfelelő fórumokon megjeleníti a diákok többségének véleményét. Fegyelmi eljárás alatt álló diákról az iskolabizottság és bármely diák véleményt mondhat.

Kisebb csoportokban (pl. osztály) megjelenő vélemény elmondására is több mód van: a diák fordulhat az ODB-hez, az osztályfőnökhöz vagy az iskolavezetéshez.

3 Hatályba léptető rendelkezések

1. A nevelőtestület a házirendet 2004. december 18-án tartott ülésén fogadta el.

2. Az elfogadás körülményeit a 347/2004. számon iktatott jegyzőkönyv tartalmazza.

 

A házirendben foglaltakkal egyetértünk:

 

______________ ______________

Bíró Gábor Oláh Tibor

igazgató kollégiumvezető

 

 

____________________________

Szolnokné Szepessy Dóra

felnőttoktatás tagozat vezető